“Tudom, milyen minták hatnak a párkapcsolataimra, mégsem tapasztalok változást. Miért?”

Ha már rengeteg könyvet olvastál pszichológia, önismeret, spiritualitás témában, de a vágyott változások még váratnak magukra, talán te is az intellektuális önismeret szakaszában vagy.

Hazánkban is egyre bővül az önismeret felé nyitók rétege. Egyre többen keresik a választ az élet fontos kérdéseire spirituális, és önismereti utakon keresztül. Általában először könyvek, előadások, videók formájában kezdünk megmerítkezni a témában. Ilyenkor jöhet az első katarzis: “Értem már!” Csapunk a homlokunkra örömmel.

Hatalmas felismerések születhetnek bennünk ilyenkor. Végre értjük, miért úgy alakult az életünk, ahogy! Megértjük, hogy pszichénk rejtett rétegei, hogyan hatnak hétköznapi viselkedésünkre és ezáltal, sorsunkra; megértjük, hogy vannak bizonyos tudatalatti minták, amik akár meg is akadályozhatják a boldogulásukat; megértjük, hogy a szülenikkel való kapcsolat kihathat arra, ahogy a szerelmi életük alakul.

Megelégedve a megértés örömével, sokan megállnak itt és nem lépnek rá a követező létra fokra. Ezt az állomást nevezi Gánti Bence, az Integrál Akadémia alapítója: intellektuális önismeretnek.

De mi az akadály, ami a valós változás útjában áll?

A címadó kérdést, egy hölgy tette fel nekem, egész pontosan így:

“Ha látom, hogy milyen hiedelmek és tudatalatti minták gátolnak most a megfelelő társ és párkapcsolat megtalálásában, akkor miért nincs változás? Tudsz erre valamilyen gyakorlatot ajánlani?”

Az intellektuális önismeret egész pontosan azt jelenti, hogy érted, hogy a tudatod és az életed alakulása között, szoros összefüggés áll. Mint ahogy a kérdező is azt tapasztalta, hogy annak ellenére, hogy tud saját mintáiról, nem képes előremozdulni a párkapcsolati téren.

Miért? Azért, mert a lexikális tudás csak egy bizonyos szakaszáig visz el az útnak.

Gondolj járműként az önismeretre. Ha van egy szuper autód, akkor a szárazföldön majdnem bárhová el tudsz vele menni. De ha a tengerek mélyére vagy kíváncsi, akkor át kell ülnöd egy másik járműbe. Nem elég megállni a parton, és tudni, hogy a lábaid előtt hever a tenger. Ettől még nem fogod megtapasztalni milyen megmártózni benne, vagy, milyen lények élnek a mélyben.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a fenti hasonlat szerint az intellektuális önismeret az autó, a gyakorlati önismeret, pedig a tengeralattjáró.

Miként lehet átlendülni rajta?

A fenti kérdésre válaszul: nincs titkos gyakorlat amit ajánlhatnék. Saját önismeretem, és a klienseimmel végzett munka alapján, én ebben tapasztalom a megoldást:

Az elméleti tudás nem hoz változást, amíg gyakorlativá nem teszed. Vagyis szuper, hogy elméletben ismered a mintáidat, de a valós változáshoz még egy lépéssel többre van szükség.

Ez a lépés, a gyakorlati önismeret megtapasztalása. Erre, pedig úgy tehetsz szert, hogy keresel egy lelki segítőt, aki elkísér a saját folyamataidban, és egyéni ülések keretében dolgozik veled. Tehát a könyveket félretéve megismerheted a saját, belső tengered mélységeit és lakóit.

Élmény-szintű megtapasztalás. Ez a változás kulcsa.

Vannak helyek ahová nem lehet egyedül elmenni. Még akkor sem – vagy talán pont azért – ha ezek a helyek benned vannak. Túl közel vagy hozzáhuk ahhoz, hogy objektíven rájuk láss. A lelki segítő feladata nem az, hogy meglássa vagy meggyógyítsa benned, helyetted, ezeket a helyeket, hanem az, hogy elkísérjen oda, ahonnan el tudod végezni magadban a munkát.

Ehhez a lépéshez bárotság kell, tudom. Sokunknak nem könnyű bizalommal vágni az önismeretbe egy ismeretlen segítővel. Ám ahogy Brené Brown is mondja: “bátraké a boldogság”.
És ha valakiért érdemes megtenned ezt a lépést, akkor az te vagy.