fbpx

Mit illik a lánynak, mit lehet a fiúnak? Belénk nevelt minták

Meghatározó pillanatok

Apai nagyanyámnak nagyon határozott elképzelései voltak arról, hogy mit illik a lányoknak és mit lehet a fiúknak. Míg az öcsém és unokatestvérem a kertben játszhattak, nekem poros szőnyegeket kellett kiporszívóznom és az ő ágyukat bevetni. A nő kiszolgálja a férfit – egy a belém nevelt minták közül.

Az, hogy gyerekkorunkban milyen viselkedést erősít meg a környezetünk és melyeket büntet, megtanítja számunkra azt, hogy mikor és hogyan vagyunk szerethetőek, és mikor elfogadhatatlanok.

Nem különös, hogy konfliktusban a nők hamarabb kezdenek arról fantáziálni, hogy velük, belső értékükkel, vagy fizikai megjelenésükkel van valami probléma, míg a férfiak attól rettegnek, hogy nem tesznek eleget, nem keresnek eleget vagy nem elég férfiasak?

Nagy eltérés van aközött, hogy mire kondicionálja a család és a társadalom a két nem szülötteit. A lányok akkor kapnak elismerést, ha csendben vannak, tiszták, illedelmesek és csendesek. A fiúk akkor, ha vagányak, aktívak, bevállalósak, nem sírnak és nem panaszkodnak. Nagy hiba erre legyintve azt mondani, hogy a gyerekek úgysem emlékeznek mindenre. Igaz. Mindenre talán nem. A tudatos tudatukkal talán nem.

“Semmibe nem merek belevágni. Egyszerűen nincs önbizalmam.”

A fenti valószínűleg az egyik leggyakrabban hallott mondat a segítő szakemberek számára. Több kliensem keresett már fel ezzel a témával. Amikor elkezdtük felgöngyölni a személyes történeteket, mindig egy vagy több meghatározó gyerekkori élménynél kötöttünk ki.

Nem csak világnézetünket magunkról kialakuló képünket is nagy mértékben formálják szüleink. Egy gyerek számára amit anya és apa mond nem csupán vélemény, hanem maga a törvény. Fundamentális igazsággá válik bennünk az, ahogyan ők látják a világot és minket. Sok évig, néhányan egy egész életen át, a velük kapcsolatos tapasztalatainkhoz igazítjuk saját életünket. Ezek a belső minták, ami alapján élünk.

Saját terápiás élményeim ugyanezt mutatják. Minden, a karakteremet formáló nézetem valamilyen, rám erősen ható gyerekkori élményben gyökerezett.

Gyógyulás

Nem elég tudni, hogy egy régi élményünk rossz volt nekünk. Vissza kell mennünk oda, érzelmeinkkel újra átélni azt az eseményt mely számunkra meghatározó, mert a gyógyulást ott kell létrehozni, ahol a sebet kaptuk.

Ehhez szükséges a szakképzett segítő jelenléte, figyelme és szeretete. Szinte mindenből fel lehet gyógyulni. Meg tudod gyógyítani saját sebeid. Meg adhatod magadnak azt, amit régen nem kaptál meg.

3 dolog kell hozzá: hajlandóság, bátorság és a megfelelő kísérő.
Mert vannak helyek, ahová nem lehet egyedül elmenni.


Ha elérkezettnek érzed az idejét egy személyes beszélgetésnek, keress bizalommal!
Ha inkább még ismerkednél, itt az Instagram, kövess rajta!

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük